Strict Standards: Declaration of Fbusers_model::get() should be compatible with Model::get($id = '', $query = '') in /var/www/kerekedjfel.hu/www/application/models/fbusers.php on line 0
Ráday-kastély

Ráday-kastély

"Ott szokott előbukkanni a Szomorúság, a faluvégi dombhát mögül. … Lép egyet, s már a Ráday-kastély tetején van, még egyet, s már itt áll a vasúti kocsma udvarán" – emlékezik meg Lázár Ervin a péceli kastélyról legismertebb művében.

Mert igen, egészen pontosan a Négyszögletű Kerek Erdő szomszédságában, amelyet akkoriban, néhány évszázaddal Lázár Ervin meséi előtt Csúnya Erdőként emlegettek a helybeliek, ott építtetett kastélyt magának Rákóczi Ferenc titkos kancellárja.

A Rádayak története bármelyik írónak tökéletes alapanyagul szolgálhat egy jófajta családregényhez. Az ismeretlenségből, középnemesek közül emelkedtek két generáció alatt a főnemesek sorába, művészetpártoló mecénásokká váltak, hírneves könyvtárat alapítottak, kastélyt építettek, ahol a császár vendégeskedett. Majd néhány évtized alatt vagyonukat vesztik, oszágos botrányba keverednek, később ismét minisztereket adnak az országnak. A péceli birtokközpontot Ráday Antal alapította, aki II.Rákóczi Fenrenc udvarában fiatal jogászként hamar kitűnt műveltségével és tehetségével, és egykettőre a fejedelem bizalmasa, kancelláriájának vezetője lett. A szabadságharc bukása után  elveinek megfelelően - miszerint a hazát itthon kell építeni - nem követte a fejedelmet száműzetésébe, hűséget esküdött a császárnak. A politikától visszavonult, gazdálkodott, református zsoltárokat írt, könyvtárat alapított - kortársai nagy csodálkozására magyar nyelvű könyveket is vásárolt - sőt református imádságoskönyvet is írt. Művészekkel barátkozott - a  festő Mányoki Ádám barátságáért és vendégszeretetéért hálából portrét festett a családtagokról. Tudósokkal levelezett, támogatásával nyomtattak magyar-latin szótárt Pesten. Miközben a kultúra és a tudomány épülésén fáradozott, a felesége hozományaként birtokába került Pécelen kényelmes kúriát is építetetett,  és ludányi házából ide helyezte át a családi birtok központját.

Lánya, a művelt Ráday Eszter a könyvgyűjtő Teleki László felesége lett. Egyetlen életben maradt fia, I. Gedeon, apja halálhírére félbeszakította külföldi tanulmányait, átvette birtokait, és folytatta a péceli kúria bővítését. Puritán, csendes, visszahúzódó életet élt, mégis a század végére a magyar irodalmi élet meghatározó személyisége lett. A családi könyvtárba csaknem tizenötezer kötetet gyűjtött össze. Költő is volt (ő honosította meg a róla elnevezett Ráday–rímet), bár olvasónak az ítészek szerint tehetségesebb. Mecénásként irodalmi műhelyt szervezett, lelkesen és értően támogatta a kor irodalmárjait. Kazinczy Ferenc így ír róla: „El volt végezve … hogy ő minden idejét tanulásban éli el, s erejét egészen a nemzeti műveltség emelkedésének fogja áldozni” . Kazinczy visszaemlékezéseiben nem csak dícsér, pletykál is keveset a péceli kastély lakóiról. A többi között a feszült viszonyról Ráday Gedeon és szép menye között, az öreg Ráday olvasásszenvedélyéről és legendás szórakozottságáról.

Barokk kastélya tervezésére Ráday Gedeon korának legismertebb kastélyépítőit, a Mayerhoffer építészeket kérte fel. A két évtizedig (1756-1777) tartó építkezés alatt a család folyamatosan lakta az épületet. A megrendelő egyedi ízléssel és rendíthetetlen kitartással felügyelte.

Ugron Zsolna

Szólj hozzá! bejelentkezés