Strict Standards: Declaration of Fbusers_model::get() should be compatible with Model::get($id = '', $query = '') in /var/www/kerekedjfel.hu/www/application/models/fbusers.php on line 0
Várkastély

Várkastély

"A bolygón, mely lánggal égve, s szabott köréből ki-kitérve rohant a hideg űrön át, rajta van Ozora várdombja, temploma." – írja a semmilyen más hazai várunkra nem emlékeztető várkastélyról Illyés Gyula.

Senki máséra nem emlékeztet építtetőjének, Ozorai Pipónak az élete sem. Miért hívnak valakit hazánkban ilyen különös néven egyáltalán?

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer, valamikor az ezerháromszázas évek legvégén egy elszegényedett firenzei nemesifjú. Nem is ifjú, fiú még, aki elindult szerencsét próbálni Budára, Luxemburgi Zsigmond hírneves udvarába.

Pipo di Ozora, azaz Filippo Scholair, az Ozorai Várkastély építtetője, tizenhárom évesen, egy tehetős kereskedő kísérőjeként érkezett Magyarországra. A talpraesett, könyvelésben jártas fiú tehetségére hamar felfigyelnek, Kanizsai Miklós tárnokmester valósággal elkönyörgi az itáliai kalmár kíséretéből. Hamarosan Luxemburgi Zsigmond is felfigyel rá, amikor az eszergomi érseknél vendégeskedő nagyurak egy öszetettebb költségvetés számaival bajlódva, az érsek tanácsára az éppen ott lábatlankodó Filippo véleményét kérik ki, aki percek alatt megoldja a számtani problémát. Zsigmond király innentől kezdve különféle bizalmi feladatokat és tisztségeket bíz rá: előbb királyi kincstartóvá, később a királyi sókamarák vezetőjévé teszi meg, majd temesi ispánnak nevezi ki, s így rá hárul a legveszélyesebb déli határvonal védelme a gyakran betörő törökkel szemben. Nem csak az eszével, bátorságával is hamar kitűnik, Zsigmond király egyik legnagyobb hadvezére lesz, s természetesen az uralkodó híres lovagrendjének, a sárkányos Szent György lovagrendnek is tagja. Tizennyolc győztes hadjáratot vezetett a török ellen, udvarában és kíséretében vált férfivá Hunyadi János. (Ha hihetünk a mendemondáknak, és Hunyadi tényleg Zsigmond király balkézfelöli fia volt, még szembeötlőbb Pipo lovag bizalmi pozíciója uralkodójánál.)

Ozorára állítólag a szerelem vezette a Pipo lovagot. Siklósi várkapitány korában ismerkedett meg a közeli Ozora birtokosának, Ozorai Andrásnak egyetlen Borbála lányával, akit hamarosan feleségül is vett. Borbálát, tekintettel arra, hogy az Ozoraiaknak nem volt fiúörököse, Zsigmind király fiúsíttatta, így férjét új birtoka és felesége családneve után Ozorai Pipoként emlegetik azóta is.

Zsigmond király lovagjának hősiessége és hűsége is legendás volt. Választott hazájához, királyához és feleségéhez is rendíthetetlenül ragaszkodott. A legenda szerint amikor a köszvénytől szenvedő Piponak medikusai azt ajánlották, hogy fájdalma csillapítása illetve gyógyulása érdekében minden éjszaka más nővel háljon, ő ezt gondolkodás nélkül visszautasította, feleségéhez való hűsége okán. 1416-ban kapott engedélyt Zsigmond királytól, hogy a tizenkét jobbágyfalu földesúri központján, Ozorán, apósa kúriája helyén „kőből, avagy fából várat, erősséget vagy kastélyt” emeltethessen. Tehetséges emberként mindhármat megépítette - egyben. Új otthona mindhárom kritériumnak megfelelt, a jellegzetesen olaszos, későgótikus várkastélyát valószínűleg Manetto Ammannatini, a firenzei Neptun kút megálmodója tervezi. A várfal szabályos négyzetet rajzol, s az épület sarkain egy-egy torony állt. A várkastély alatt a domb alján egy külső kőfal is védte a kastélyt, amelynek tövébe a várárokba a Sió vizét vezettették.

Az építkezésre kijelölt dombtetőt előbb hatalmas munkával legyalulták, így épülhetett fel a hadászati szempontból is fontos erődítmény, Pipo di Ozora új otthona, birtokainak és gazdaságának központja. Az épület nem hasonlított igazán a korabeli magyar várakra, sokkal inkább az itáliai reneszánsz városi palotákat idézte. A firenzei lovag szülővárosából hívott építészeket, kőfaragó mestereket, akik a korabeli magyar főúri várakhoz képes szokatlanul lakályos és kényelmes otthont építenek a családnak.

Pipo lovag hadi érdemeiért és hűségéért élete végén is elnyeri jutalmát, az uralkodó különös kegyben részesíti. Királyok és királynék örök nyugvóhelyén, a székesfehérvári bazilikában temetik el.  Bár több gyermekük született, Ozorai Pipo mégsem tudott dinasztiát alapítani Magyarországon, gyermekei fiatalon meghaltak. Pipo halála után özvegye végrendelkezésében a Héderváry családra hagyja birtokait, akik évszázadokon át birtokolják és lakják. A várkastélyt már a reneszánsz időkben néhányszor átépítették. A Hédreváryak alatt és a család kihalása után is többször cserélt gazdát a vár. Támadták, védték, elfoglalták majd vissza.  Buda felszabadítása után az Esterházyak szerezték meg maguknak az akkor már reneszánsz várkastélyra kevéssé hasonlító építményt. A robosztus falu épületben magtárat alakítanak ki.

A várat az ezredfordulón felújították, az építtető eredeti elképzeléseit és Zsigmond király sárkányos lovagrendjének korát figyelembe véve. A kápolnában még egy Szent György ereklyét is őriznek, kíváncsiak meg is nézhetik. Az erődítmény zárt udvarán delfines - puttós  szobor idézi a reneszánsz kort. A belső udvar fűszerpadlásán nyaranta most is levendula szárad, mintha Ozorai Borbála ma is felügyelné a fűszer- és gyógynövények elégséges mennyiségét és szárításuk megfelelő módját. Hiszen egy valamirevaló reneszánsz udvartartás valamirevaló úrnője szemmel tartotta a várkastély gazdaságát és értett valamelyest a gyógyításhoz is.

Az erődítményben részben eredeti bútorokkal berendezett öt szobás főúri lakosztályban sétálhat s bámészkodhat a látogató, és közben rácsoldálkozhat például arra, hogy azért alhatott egy ilyen lehetetlenül rövid ágyban Ozorai Borbála, mert akkoriban a hideg, télen gyakran kifűthetetlen szobákban, a gyakori köhögésekkel és fulladással ijesztegető megfázások miatt gyakorlatilag félig ülve aludtak az ágyakon felhalmozott párnahegyeken még a törökverő hősök feleségei is. Pipo várának állandó lakosai ma a műegyetem rajztanszéke reneszánsz szoborgyűjteményének darabjai. Néhanapján rövid időre turistákal osztoznak a termeken, néha hoszabb órákra szállóvendégekkel az egész váron. Az erődítmény kulcsait ugyanis bárki átveheti egy pár éjszakára, ha a vendégfogadásra kialakított reneszánsz itáliai hálótermeket idéző szobákat kibéreli, s akkor talán az itt, Ozorán gyerekeskedő Illyés Gyulával együtt szavalhatja, hogy: „Keres az ország, morcos mostohám, De mi baj érhet engem Ozorán?”

Ugron Zsolna

 

Szólj hozzá! bejelentkezés