Strict Standards: Declaration of Fbusers_model::get() should be compatible with Model::get($id = '', $query = '') in /var/www/kerekedjfel.hu/www/application/models/fbusers.php on line 0
Mezőtúri vasútállomás

Mezőtúri vasútállomás

A kiegyezés utáni gazdasági konjunktúra a pénz- és biztosítóintézetek, és magán vasúti társaságok fénykora. Mezőtúr vasútállomása is a vasúti panamák, a gyors meggazdagodások és percek alatt elúszó, hatalmas vagyonok korának romantikus felidézője.

Akkoriban, közvetlenül a kiegyezés után, a közlekedési tárca öt év alatt 25 vasútengedélyt adott ki,  4093 kilométer vasúti pályát építettek, és a konjunktúra velejárójaként egykettőre felütötte fejét a tőzsdén a különféle engedélyekkel való üzletelés is.  Mindennek kedvezett az is, hogy az állam kamatbiztosítással is támogatta és minden erejével gyoirsította a kiemelt fontosságú vonalak elkészültét.

A Tiszavidéki Vasút már 1856-ban engedélyt kapott egy Pesttől Miskolcig, Miskolctól Kassáig, Tokajon át Debrecenig, valamint egy Aradtól Püspökladányig húzódó vasútvonal megépítésére. Korának egyik legnagyobb vasútépítő részvénytársaságát bécsi székhellyel alapították jobbára magyar főnemesek: Andrássyak, Esterházyak, Károlyiak, Wenckheimek, Zichyek voltak a részvényesei. Egyik alapító tagja, gróf Andrássy György így ír az építkezésben érintett városi, községi tanácsoknak:

„Miután jelenleg csak nem minden igyekezet és pénzerő a közlekedési eszközök szaporítására fordíttatik, Európát kevés évek múlva északtól – délfelé, kelettől- napnyugat felé szakadatlan vasutak fogják áthasítani, melyek a világ kereskedésének üterét, az ipar és mezőgazdaság termeléseire is döntő hatással leendnek, olly annyira, hogy az innen eredő nagyobbszerű anyagi és szellemi kifejlődésben és közjólét emelésében csak azon államok és vidékek fognak részesülni, melyek az földi vasutak hálózatában jókor illő helyet foglaltak el.”

A vasúttársaságnak a szép ideák ellenére fenállása ideje alatt szinte folyamatosan rossz volt a sajtója. A magas jegyárakért, a német szolgálati nyelvért, s mert kevés magyarul beszélő vasutast alkalmaztak, folyamatosan bírálták. A közvélemény ellenszenve azonban bizonyára kevésbbé zavarta a részvényeseket, mint a folyamatos pénzügyi gondok. Az állam rendszeresen kedvezményekkel támogatta a társaságot, s a vezetőségnek  - nem meglepő módon - kiváló kormányzati kapcsolatai voltak. Fest Imre például az ipar- és kereskedelmi minisztérium államtitkáraként és képviselőként egy évig a Tiszavidéki Vasút kormánybiztosa is volt. Csupán egy évig - „mivel öcsém ott igazgató volt, nem érezhettem jól magam”. Ilyen relációkkal, nem csoda, hogy az állam a koncesszióban vállalt Pest-Miskolci vonal megépíítését is nagyvonalúan elengedte a társaságnak, de mert ezt is folyamatos pénzügyi gondok követték egy évtizeden át, végül 1880-ban törvénycikk hatalmazta fel a kormányt a vasútépítő vállalat kisajátítására.

Tiszavidéki Vasúttársaság híres volt romantikus, a tetőpárkány alatt ívek sorával díszített felvételi épületeiről. Akkoriban a magánvasutak típustervek alapján építették a kiszolgáló és utasforgalmi épületeiket is. Ennek a részvénytársaságok profitjának növelésén túl más előnyei is voltak, például a megkövetetlt komfort és esztétikai minimum, miszerint minden vasútállomáson vaskályha, ingaóra, árnyékszék, kerekes kút, az épület mellett virágágyások legyenek.

 

A Mezőtúri vasútállomást a Tiszavidéki Vasút különböző típusainak ötvözéséből, az arányok szép adaptálásával építették, a típusterveket félretéve külön terveztették. Szarvas felé 1880-ban, Túrkevéig pedig 1885-ben indulhattak el a vonatok az állomásról. Az utasokat kiszolgáló épületet a vasút felőli oldalon öntöttvas oszlopokra, acélrácsos tartókra támaszkodó előtetővel építették, a pénztárcsarnok poroszsüveg boltozatú.

Ugron Zsolna

 

 

Szólj hozzá! bejelentkezés