Strict Standards: Declaration of Fbusers_model::get() should be compatible with Model::get($id = '', $query = '') in /var/www/kerekedjfel.hu/www/application/models/fbusers.php on line 0
Cziráky-kastély

Cziráky-kastély

Régi fényképeken a kastély jón oszlopai előtt, elegáns sportautókban mosolyognak a Czirákyak és vendégeik. A háttérben gondozott, romantikus angolpark. Más fotográfiákon a kert forrásainak felduzzasztásával a kor divatja szerint a kastélytól távolabb, de még látótávolságban kialakított tavon csónakáznak. A Cziráky kastély és kertje ma már csak a képeken ilyen idilli, a valóságban már csak torzóként emlékeztet valamikori fényűző múltjára. Az épület romos, a park fáit kivágták, máshol benőtte az erdő, a tómeder kiszáradt.

 

Lovasberényben már a XV. században udvarház állt, a Buzlayaké, ott, ahol ma a kastélyrom bal szárnya omladozik. A török időkben elpusztult kúriát az 1600-as évek végén új tulajdonosa, a honosított magyar grófságot nyert császári tábornok újjáépíttette, miután a birtokot zálogul megkapta a kamarától. Az osztrák gróf egy ideig itt is lakott, és otthona mellé barokk kápolnát is építtetett családjának, mert a falu egykori katolikus templomát akkor a már megreformált helyiek használták. Lovasberényt nagyvonalú kastéllyal végül a birtokot a tábornok vejétől 1730 januárjában megvásároló cziráki és dénesfalvi Cziráky József ajándékozza meg. A monarchista, katolikus és mindig császárhű Czirákyak Sopron megyei birtokaikon éltek, a XVIII. század utolsó harmadáig.

Cziráky József  1742-ben a Mária Terézia trónjának védelmében felkelő nemesek kapitányaként egy csatában elesett. Birtokait felesége, Barkóczy Borbála grófnő kezelte, míg fiai nagykorúak nem lettek. A lovasberényi uradalom a fiatalabb fiúnak,  Györgynek jutott, aki rögtön nekilátott a kúria átépítésének. Az építkezés valószínüleg a mai kastély két földszintes, hátranyúló szárnyával kezdődött, Rieder János székesfehérvári építőmester tervei szerint. Az egyik szárnyban zárt folyosóról nyíló 12 szobát a családtagok foglalták el, a másik szárnyban a cselédség lakásai és a kiszolgáló helyiségek kaptak helyet,  a két szárnyat fedett folyosó kötötte össze. A Heister-féle kápolnához tornyot építettek, falait rokokó freskókkal díszítették. A két szárnyat később a főépülettel kapcsolták össze, amelyet Rieder fia, Jakab épített klasszicista stílusban az 1800-as évek elején.  Az homlokzatra az új átépítés megrendelőjének, Cziráky Antalnak és feleségének, Illésházy Júliának családi címerei, a portikusz alá mitológiai jeleneteket ábrázoló domborművek kerültek.  A kastély oszlopsoros bejárata mögött három félköríves ajtó vezetett a középső nagyterembe. A szalonból jobbra a grófné, balra a gróf lakosztályai nyíltak, három-három díszesebb szobával. A grófi lakosztályhoz tartozott a könyvtár és a családi levéltár is. A szalon mögött hátul volt a fogadó előcsarnok, oldalra szorítva az emeletre vezető lépcsőt.

Szemben az U-alakú kastély nyitott részével egymásnak fordított L-alakú gazdasági épületek egészítették ki a teret. Cziráky Antal a kastély köré hatalmas angolparkot ültettetett, sétányokkal, különleges növényekkel, mesterséges tóval.

 

A kastély utolsó átépítésére Ybl Miklóst kérték fel. Újratervezte az épület jobb szárnyát és a hátsó sarokpavilonokat. A romantikus oromzat és a melléképületek nagy részben Ybl munkái, és a nagytornyú barokk kápolnát is ő hozatta rendbe.

 

A hajdani kényelmet szolgáló és új ízléseket követő átépítésekre már csak emlékeztetnek a rozoga falak. Az ablakokon fólia, a pince és az épület egyes életveszélyes termei lezárva. A kastély mindennek ellenére régi méltóságát őrizve emlékezetet valamikori pompájára, s talán így, romosan, teret engedve a képzeletnek még érdekesebb, mint felújított sorstársai.

Ugron Zsolna

 

Szólj hozzá! bejelentkezés