Strict Standards: Declaration of Fbusers_model::get() should be compatible with Model::get($id = '', $query = '') in /var/www/kerekedjfel.hu/www/application/models/fbusers.php on line 0
Lipcsey-kúria

Lipcsey-kúria

Még a családi legendárium is hol korábbra, hol későbbre datálja a Lipcsey-kúria építési idejét.  A legvalószínűbb változatnak az tűnik, hogy Kossuth Lajos kormánybiztos helyettese, Lipcsey Imre építtette, valamikor 1836 és 1848 között. Az, hogy sem az épületről, sem a házról, sem annak építéséről nem maradtak fenn írások, közvetve szintén az ő számlájára írható - a papírok valószínűleg a szabadságharc elbukása után semmisülhettek meg, amikor a Lipcsey-kúriát a császári csapatok többször feldúlták. Tették ezt a ház urának a harcokban vállalt szerepéért, s mert a szabadságharc idején többször tanácskoztak csatákról, harc- és sorsfordító eseményekről itt a Kossuth-hívek. Egyet ezen alkalmak közül a krónika is jegyez:  történt ugyanis, hogy 1949 március 3-a és 5-e között Kossuth Lajos itt szállt meg, és itt találkozott Görgey tábornokkal. Vitájukat, mint ismeretes, sem akkor, sem később nem tudták rendezni, de Kossuth a Lipcseyek családi hagyománya szerint legalább egy jó pipát bizonyosan elszívott a házigazda jóvoltából. A tajtékpipát ma a kúriában működő múzeum őrzi. 

 

A kúria részben alápincézett, kéttraktusos, magastetős épület, déli oldalán timpanonnal hangsúlyozott, oszlopos tornáccal. Eredeti ablakai, ajtajai, vasalatai, padlózata közül sok átvészelte az átépítéseket és rendeltetésének, gazdáinak többszöri cseréjét. Említésre méltó az épület rafinált fűtési rendszere: a kúriát a ház alatt végigmenő pincejárat és a belőle nyíló két fülke fűtötte. A fülkék a fölöttük lévő helység sarkai alatt vannak, a mennyezetükön lévő nagyméretű nyílások vagy kandallók légáramlását segítették, vagy meleg levegő befújásával közvetlenül fűthették a termeket.

 

Vannak családtagok, akik a kúria építését korábbra datálják, úgy vélve, hogy a fent említett Imre apja, Lipcsey Ferenc építhette 1750 körül. De ebből az időből származó épületrészt a falkutatáskor nem találtak, és a helyi néphagyomány is úgy tartja, mégiscsak valamikor a forradalom előtt épülhetett a nemesi lak.

Hajnal Imre helyi paraszt építőmester így emlékszik:

"A Bilkei Lipcsey Attila ur lakása épült 1836-1848 között, építette Lipcsei Imre ur, Józsa Gyuri kegyéből, mint már előbb említettem Lipcsei ur Józsa Gyurinak irnoka volt, mondja a kapitány úrnak szeretne ő is építkezni, azt mondja a kapitány, lehet, föld van, robotos van, anyag lesz, Kirendeletek egy néhény embert vetették a vályogot, a czigányok vertéka téglát és égették, a fa anyagot lehozta a Tisza vize a Kárpátokból, a lépcső és a párkány köveket s tető cserepeket beszállították a robotos kocsik, a köveket Verpelétről, a cserepet Görömböjből, így ment abban az időben az építkezés, éppen csak a mester embert fizették valami csekély fillérekkel".

 

Józsa Gyuri, akinek az építőmester szerint  a "kegyéből" épült a kúria, a környék legendás földbirtokosa, "vitéz kapitány ura".  Számtalan anekdota mesél róla, s e történetek sokasága akkoriban külön műfajként híresült el - "Józsa Gyuriádáknak" neveztettek. Jókai Mór is, saját bevallása szerint egy Józsa Gyuriról szóló anekdotától ihletődött az Egy magyar nábob című regénye bevezető jelenetének megírására. "Ez volt az első eszemecsíra, amiből én a Magyar nábob-ot megköltöttem" - írja.

 

Ha már a kúria felépült, illő kertet is kívánt. A parkot először az épület főhomlokzatánál alakították ki, majd  az 1850-es évek végétől a községi vályoggödrök környékén is parkosítottak. A birtok ura talán így akart munkát biztosítani a helybélieknek a szabadságharc utáni nehéz időkben, s az emlékezet jegyzi, hogy az itt dolgozó szegények  az 1863-as aszály idején élelmet kaptak a földmunkáért.. .  A fákat, bokrokat az egész ország területéről, és külföldről is hordták ide, ekkor alakíthatták ki a park sétányait, a csónakázótavat, közepén a mesterséges szigettel.

 

Lipcsey Imre nemesi otthonát az utódok többször átépítették, 1936- ban például konyhával egésztették ki. (Addig egy, az épülettel párhuzamos házban volt a konyha, kamara, cselédszobák, de a két háború közötti modern idők praktikus újításokra ösztönözték az ott lakókat.)

 

A kúriát 1949-ben államosították, és a helyi gépállomást költöztettek ide. Az épületben az állomás dolgozói kaptak lakást.  1953-ban a gépállomás el-, a tanácsházáról a múzeum beköltözött. A múzeum anyaga Magyarország legrégebbi alapítású vidéki gyűjteménye.  1877-ben - 400 darabos gyűjteményét a városnak adományozva - Tariczky Endre római katolikus plébános Tiszavidéki Régészeti Egylet néven alapította. Az adományokból és tagdíjakból fentartott egyletnek hamarosan országos hírű gyűjteménye volt. A korabeli múzeumokhoz hasonlóan mindenféle ritkaságot, érdekességet gyűjtöttek, kerültek a gyűjteménybe  XVI. századi könyvek, híres emberek kéziratai, egy kétfejű kacsa, darázsfészek és római mozaikdarab is.

 

A gyűjtemény őskori régészeti anyagáról volt legismertebb, és a városházán állították ki.  Az 1944-es harcok során részben elpusztult. A megmaradt tárgyak kiállításával nyitották meg Magyarország első falumúzeumát, amely később a Lipcsey-kúriába került. A múzeumot a Lipcsey Imrével is együtt harcoló Kiss Pálról nevezték el, az 1848-49-es szabadságharc egyik tábornokáról, aki a harcok után Tiszafüreden telepedett le.

Ugron Zsolna

 

 

 

 

 

Szólj hozzá! bejelentkezés