( ! ) Strict standards: Declaration of Fbusers_model::get() should be compatible with Model::get($id = '', $query = '') in /var/www/kerekedjfel.hu/www/application/models/fbusers.php on line 0
Call Stack
#TimeMemoryFunctionLocation
10.0001234712{main}( )../index.php:0
20.0010263536Loader->get( )../index.php:23
30.0011268784getRouter::get( )../loader.php:87
40.0011269144Router->__construct( )../router.php:7
50.0013299480Router->route( )../router.php:28
60.0052324992Loader->get( )../router.php:140
70.0053332720Controller->__construct( )../loader.php:89
80.0054339272Monument_controller->init( )../controller.php:15
90.0054339368Loader->get( )../monument.php:7
100.0054348776Model->__construct( )../loader.php:89
110.0056349320Node->init( )../model.php:17
120.0061381160Loader->get( )../node.php:25
130.0061386888Module->__construct( )../loader.php:89
140.0061387560Mol_module->init( )../module.php:13
150.0061387792Loader->get( )../mol.php:10
160.0062387840Loader->load( )../loader.php:81
Morgó csárda

Morgó csárda

Kisújszállás Morgó csárdáját 1781-ben építette Rabl Károly gyöngyösi építőmester. Az építkezés, pontosan tudjuk, 547 forint 53 krajcárba került - próbálna meg ma ennyiből csárdát építtetni ember fia! A hírneves kocsma íves tornáca és pincelejárata árulja el leginkább népi-barokk formáival a ház építésének idejét.

A kisujjszállási egyike Magyarország nevezetes Morgó csárdáinak. A népi magyarázat szerint a Morgók a csapszékekben előforduló veszekedésekről, verekedésekről kapták a nevüket, esetleg a betyár időkben ezekben mogorván poharazó, törvényen kívüli legényekről, mások azt mondják, az itt mért bor minősége is okot adhatott rá... A nyelvtudomány azonban a Morgó csárda- és kocsmanevekben természeti jelenségek nyomát sejti. Merthogy a levegő mozgás közben olyan hangot ad, mint a kutya morgása, azaz a névadás oka a szél morgása lehetne, ami a régi, szabadkéményes épületekben bizonyára jobban hallatszott….

A csárdák többségét a török hódoltság megszűnése után építették. Az országban egyre inkább kiépülő utak mentén megfáradt, éhes, vagy éppen lovakat váltó utasok, a puszták lakói és a környékbeliek találkoztak itt. A csapszékekben cseréltek gazdát a hírek, pletykák. Balladák és legendák születtek, ahogy a messziről jött emberek meséltek egymásnak távoli vidékekről, vagy csak a szomszéd falubeliekről.

A leghíresebb Morgó, amelyre a nevet hallva gondolhatnak az egykori betyár-pandúr idők hírhedt csárda-útjának ismerői, talán a karcagi betyártanya. Ennek titkos alagútján a fáma szerint Rózsa Sándor és betyárjai észrevétlenül ki-be jártak, s menekültek ha kellett, s erről a Morgóról mesélik azt is, hogy innen indult utolsó portyájára a leghíresebb lovas betyár, Bogár Imre, akit miután megfogtak egykettőre vittek is akasztani Pestre.

A kisújszállási Morgó másról nevezetes, tudniillik arról hogy 1786-ban az akkor még új csapszék elől indult el az első másfélszáz kun család a Bácskába új hazát keresni. Kisújszálláson a XVIII. század elején még csak háromszázan laknak, a század végére azonban már annyian lesznek, hogy amikor híre kell, hogy Bács-Bodrog vármegyében a kincstár néhány falut be akar népesíteni, mehetnékük támad. A helyi kunok 1784-ben gyűléseztek, s következő évben már bizalmi férfiakat is választottak az utazás megszervezésére. Kisújszálláson először 163 család kapott útlevelet 864 lélekkel, ők 1786. április 12-én indultak el.

Valamivel később, néhány évtized múlva a Morgó csárdánál újabb nevezetes esemény történt: a néphagyomány szerint magyar honvédok páholtak itt el osztrák katonákat, s nem is akárhogy. Úgy mesélik a világosi fegyverletétel után betértek ide a honvédok, és összetalálkoztak a csárdában iszogató osztrák katonákkal. A császáriak, bár figyelmeztették jó előre őket, hogy hagyják a honvédeket békén, s maradjanak nyugton, mégis balga módon addig - addig ingerelték a honvédeket, míg azok, jól megverték őket. Fegyver híján a csárda kerítésének léceivel.

Az egykori Morgó csárda kontytetős, hódfarkú cseréppel fedett, az utca felől díszesen faragott kerítéssel, kígyós díszítménnyel. A valamikori kocsmában később diákokat oktattak, majd a hetvenes évek legelejétől néprajzi kiállítóterem. A kisújszállási népi élet öltözékeit, szobabelsőit őrzi. A néprajzi gyűjtemény kiállítói ügyeltek arra is, hogy ne essen csorba az egykor nevezetes kocsma jó hírén. A jobb csárdák udvarán kocsiszín és úgynevezett „poros állás” várta a csárdák korában az utazók lovait, s ezek a Morgó udvarán ma is ott állnak. 

Ugron Zsolna

 

Szólj hozzá! bejelentkezés