Strict Standards: Declaration of Fbusers_model::get() should be compatible with Model::get($id = '', $query = '') in /var/www/kerekedjfel.hu/www/application/models/fbusers.php on line 0
Morgó csárda

Morgó csárda

Kisújszállás Morgó csárdáját 1781-ben építette Rabl Károly gyöngyösi építőmester. Az építkezés, pontosan tudjuk, 547 forint 53 krajcárba került - próbálna meg ma ennyiből csárdát építtetni ember fia! A hírneves kocsma íves tornáca és pincelejárata árulja el leginkább népi-barokk formáival a ház építésének idejét.

A kisujjszállási egyike Magyarország nevezetes Morgó csárdáinak. A népi magyarázat szerint a Morgók a csapszékekben előforduló veszekedésekről, verekedésekről kapták a nevüket, esetleg a betyár időkben ezekben mogorván poharazó, törvényen kívüli legényekről, mások azt mondják, az itt mért bor minősége is okot adhatott rá... A nyelvtudomány azonban a Morgó csárda- és kocsmanevekben természeti jelenségek nyomát sejti. Merthogy a levegő mozgás közben olyan hangot ad, mint a kutya morgása, azaz a névadás oka a szél morgása lehetne, ami a régi, szabadkéményes épületekben bizonyára jobban hallatszott….

A csárdák többségét a török hódoltság megszűnése után építették. Az országban egyre inkább kiépülő utak mentén megfáradt, éhes, vagy éppen lovakat váltó utasok, a puszták lakói és a környékbeliek találkoztak itt. A csapszékekben cseréltek gazdát a hírek, pletykák. Balladák és legendák születtek, ahogy a messziről jött emberek meséltek egymásnak távoli vidékekről, vagy csak a szomszéd falubeliekről.

A leghíresebb Morgó, amelyre a nevet hallva gondolhatnak az egykori betyár-pandúr idők hírhedt csárda-útjának ismerői, talán a karcagi betyártanya. Ennek titkos alagútján a fáma szerint Rózsa Sándor és betyárjai észrevétlenül ki-be jártak, s menekültek ha kellett, s erről a Morgóról mesélik azt is, hogy innen indult utolsó portyájára a leghíresebb lovas betyár, Bogár Imre, akit miután megfogtak egykettőre vittek is akasztani Pestre.

A kisújszállási Morgó másról nevezetes, tudniillik arról hogy 1786-ban az akkor még új csapszék elől indult el az első másfélszáz kun család a Bácskába új hazát keresni. Kisújszálláson a XVIII. század elején még csak háromszázan laknak, a század végére azonban már annyian lesznek, hogy amikor híre kell, hogy Bács-Bodrog vármegyében a kincstár néhány falut be akar népesíteni, mehetnékük támad. A helyi kunok 1784-ben gyűléseztek, s következő évben már bizalmi férfiakat is választottak az utazás megszervezésére. Kisújszálláson először 163 család kapott útlevelet 864 lélekkel, ők 1786. április 12-én indultak el.

Valamivel később, néhány évtized múlva a Morgó csárdánál újabb nevezetes esemény történt: a néphagyomány szerint magyar honvédok páholtak itt el osztrák katonákat, s nem is akárhogy. Úgy mesélik a világosi fegyverletétel után betértek ide a honvédok, és összetalálkoztak a csárdában iszogató osztrák katonákkal. A császáriak, bár figyelmeztették jó előre őket, hogy hagyják a honvédeket békén, s maradjanak nyugton, mégis balga módon addig - addig ingerelték a honvédeket, míg azok, jól megverték őket. Fegyver híján a csárda kerítésének léceivel.

Az egykori Morgó csárda kontytetős, hódfarkú cseréppel fedett, az utca felől díszesen faragott kerítéssel, kígyós díszítménnyel. A valamikori kocsmában később diákokat oktattak, majd a hetvenes évek legelejétől néprajzi kiállítóterem. A kisújszállási népi élet öltözékeit, szobabelsőit őrzi. A néprajzi gyűjtemény kiállítói ügyeltek arra is, hogy ne essen csorba az egykor nevezetes kocsma jó hírén. A jobb csárdák udvarán kocsiszín és úgynevezett „poros állás” várta a csárdák korában az utazók lovait, s ezek a Morgó udvarán ma is ott állnak. 

Ugron Zsolna

 

Szólj hozzá! bejelentkezés