Strict Standards: Declaration of Fbusers_model::get() should be compatible with Model::get($id = '', $query = '') in /var/www/kerekedjfel.hu/www/application/models/fbusers.php on line 0
Gyürky-Solymossy-kastély

Gyürky-Solymossy-kastély

Kisterenyén, mondják, már a Rákócziaknak várkastélya állt, valamikor, valahol. Hogy a Várhegyen-e vagy a most már Bátonyterenyével összeépült község hagymakupolás kastélyának helyén, nem tudni. Mint ahogy azt sem, ha állt a vár, mi lett a sorsa. A Gyürkyek várkastélyáról sem ismeretes - ezt valamikor a XVIII. század legvégén építhették - , hogy ki és pontosan miért gondolta ideépíteni. Ez a főúri lak mindenesetre a Kárpát-medence nevezetes barokk kastély-típusának legdélibb példája.

A hagyomány szerint a Gyürky-család felemelkedése a 17. század elején kezdődött, szerencsés rokoni kapcsolatokkal. Forgách Zsigmond nádor első feleségének voltak távoli rokonai a Gyürkyek, és az országbíró megkedvelte őket, sőt előbbiek szerencséjére, a fia is lelkesen ápolta a rokonságot, „jobb sorban akarta látni a távoli anyai rokont”. Így hát hűséges szolgálataiért nemesi kúriát és házhelyet adományozott Gyürky Istvánnak. Hamarosan címeres nemeslevelet is kapott a família a királytól. A Thököly-féle felkelés idején kurucnak állnak, valamelyik Gyürky-fiú Gács várának egész helyőrségét Thököly zászlaja alá térítette.

1728-ban már Kisterenyén is birtokosok, a XVIII. század fordulóján 17 000 katasztrális holdon gazdálkodnak. A birtokszerző István fia Temes vármegye főispánja lett, majd valóságos belső titkos tanácsos. A család következő főispánja Gyürky Ábrahám. Róla a többi között azt jegyzi az utókor, hogy fiatalon az osztrák hadseregbe állt, s az osztrák tisztikar védelmében Tisza Kálmánnal párbajozott  - karddal -  s Tisza nyelvét (!!!) megsebesítette. A gróf különben emlékezetes figura lehetett, Hanzély Márton néhai Nógrád megyei főszolgabíró így emlékszik rá a Nógrádi Hírlap hasábjain:

"Gyürky Ábrahám gróf tipikus alakja volt a nagy uraknak, szép megjelenésű férfiú, külsejére hiú volt, mit leginkább azzal bizonyított, hogy hosszú szakállát, bajuszát és haját - mely utóbbi csak körvonalban övezte a fejét - szép fényes feketére festette, s hogy demonsrálja, miszerint mindez természetes színű, télen-nyáron fehér mellényt viselt, melyre hosszú szakálla reá borult, s annak dacára festéknek nyoma sem volt azon látható. Ezen festői műveletre időnként Bécsbe utazott. Toilettje mindég elsőrendű kifogástalan volt, mintha skatulyából húzták volna ki. Termete magas, impozáns, de úgylátszik annak arányosságával nem volt teljesen megbékülve, lévén felső teste nagyobb, mint derekától a talpáig, ezt azután úgy hozta arányba, hogy cipője sarkát magasra készíttette s azonkívül belső sarkot is használt. Érintkezésben nagyon kellemes volt, de csak arra, kit szívelt, a neki nem tetsző emberrel kíméletlen tudott lenni s ezzel éreztette is hatalmát. Köztudomású volt, hogy fizetni nem szeretett, adót soha sem fizetett, végrehajtást vezetni ellene bátorsága senkinek sem volt, máskülönben pazar módon költötte vagyonát, öregségére elúszott mindene.  "

Miután Gyürky Ábrahám elvette Orczy Saroltát, a bárónő lett a kisterenyei kastély úrnője, aki szépségén túl arról is nevezetes volt, hogy gyönyörűen csárdásozott. Állítólag neki köszönhejtük, hogy a csárdás a falusi vígasságokból bekerült a főúri mulatságok táncrendjébe is, majd onnan nemzetközi karriert futott be... Gyürky Ábrahámot a császár az osztrák-porosz háború után érdemeiért grófi rangra emelte. Gyürky gróf  szűkebb hazájában nem csak főispánként és nagybirtokosként volt nevezetes. A szénbányászatot is ő indtotta el, amely később  igencsak befolyásolta az egész vidék és az ott élők sorsát. Az uradalom Borbála és Alajos táróiban kezdtek el dolgozni eleinte az ércbányákból és Európa más vidékeiről ide hívott bányamunkások.

Egy idő után a Gyürky család a kisterenyei kastélyból egy másikba, a ludányiba költözött, s ezután a zsindelyes, hagymakupolás barokk épületet nyaralónak használták. A kisterenyei uradalom végül a múlt század fordulóján különböző házassági és csereszerződések szövevényével a Solymossyak birtoka lett. Az új földesurak a kastély parkjában lovardát, és versenylovak szaporítására alkalmas istállókat építettek, s ráadásként és ritkaságként kilométer hosszú ügetőpályát is. 

A Solymossyak a kastélyt is átépítették. A földszinten és az emeleten 3-3 boltíves mennyezetű szoba nyílik, az oldalszobák toronyerkéllyel bővítettek. Az egykori berendezésből mára csupán egy barokk cserépkályha maradt épségben. 

 

A kétszintes kastély kies kertben magasodik, angolpark veszi körül. Korai juhar, hatalmas koronájú kocsányos tölgyek, kanadai vasfa, kínai borókafenyő - honos fák keverednek egzotikus fajokkal.

 

A második világháború után a kastély földszinti boltozatának egy része beomlott, a zsindelyfedés, valamint a kastély eredeti berendezése elpusztult. A nyolcvanas évek elején szerkezetileg helyreállították, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek oktatási központja működött itt egy ideig.

 

Az egykor főúri lak egyik tőszomszédja a nem kevésbbé érdekes palóc tájház, amely  - bár egy módos gazda házában alakították ki - egy XIX. századi jobbágycsalád mindennapjainak kellékeit, életterét eleveníti fel. 

Ugron Zsolna

Szólj hozzá! bejelentkezés
Marianna Berze 2015-01-25 16:07:36
Gyürky-Solymossy Kastély Bátonyterenye, a III. Palóc Világtalálkozó helyszíne! 2015.augusztus 7-8-9-én szeretettel várjuk mindazokat, akik szívesen és szeretettel ápolják a palóc kultúrát! A ránk hagyományozott óriási kincs minden szegmensét megpróbáljuk az érdeklődők elé tárni, mint ahogyan tettük azt az I. Palóc Világtalálkozón is. Sátrakkal, jurtákkal helyet tudunk adni a rendezvény színhelyén a jurtafaluban azoknak, akik táborozásra vágynak! Igaz palóc szeretettel várunk mindenkit! Tar Lőrinc Baráti Kör Közhasznú Egyesület tagjai és Bátonyterenye Önkormányzata és civil szervezetei, önkéntesei