Strict Standards: Declaration of Fbusers_model::get() should be compatible with Model::get($id = '', $query = '') in /var/www/kerekedjfel.hu/www/application/models/fbusers.php on line 0
Királyi váró

Királyi váró

Engedtessék meg az írónak, hogy korabeli beszámolóra hagyatkozzon, amikor a gödöllői királyi váróteremről számol be. Ripka Ferenc, Budapest egykori főpolgármestere egy korabeli beszámolóban így festi le a különleges épületegyüttest: „… megnagyobbította a Magyar Államvasút a pályaudvart is, melynek legszebb része a különálló királyi váróterem. A pompás renaissance stylben, nagyrészt terméskőből épült, s jóni oszlopokkal díszített pavilon közepén van a nagy váróterem, melyből jobbra a Királyné várószobája nyílik, balra pedig a Királyé. Berendezésük egy-egy író és toilette- asztal nagy velencei tükörrel, s préselt selyem bútorzat, mely a Királyné várószobájában halványsárga, a Királyéban pedig olívzöld színű, s ugyanilyen a fal kárpitja is…. szőnyeg fut a síneken át a vasúti kocsiig, mely a fejedelmi vendégeket Gödöllőre hozza, vagy onnan elviszi. A tágas váróteremben a három sarkon bordó selyem zsöllyék, pamlagok kínálkoznak. Ezen a várótermen át szállnak ki Őfelségeik, s a főhercegek; innen egy kurta folyosó vezet ki az épület másik oldalára, ahol a csinos oszlopsor előtt az udvari fogat várja a vendéget.

 

A Gödöllői királyi kastélyt, melyben oly szívesen időzött Erzsébet királyné, abban az időben őfelsége is vonaton közelítette meg. S ha őfelsége vonaton utazott, hát királyi váróterem is dukált neki – csak nem várhatott szerelvényére a prónéppel közösen? De külön várótermet kaptak a gyakran idelátogató (bizonyára nem nyarlaó, hanem dolgozó) miniszterek, és külön teremben alhattak a vasútasok, ha őfelségeik igen korán ültek vonatra Gödöllőn. Eleinte még egy egyszerű állomásépületbe, majd 1868-ban, a Kiegyezés után - nem sokkal azután, hogy a királyi pár magyarországi rezidenciáját az koronázási ajándékként kapott gödöllői kastélyban rendezte be - egy ideiglenesen fábol ácsolt tiroli pavilonba érkeztek, s onnan indultak  a felséges utazók.  Gödöllőre gyakran és szívesen utaztak vasúton az uralkodóház tagjai, a királyné legendásan ragaszkodott Gödöllőhöz. Az utazást felgyorsítandó és megkönnyítendő, Kőbányánál külön  vágánnyal kötöttek össze két vasúti vonalat, gördülékennyé téve így a vonatozást Bécsből Gödöllőre. A császári vonatból vörös szőnyeg vezetett az állomás épületéhez, amikor a felséges ház valamey tagja megérkezett, s ehez dukált egy megfelelő váróterem is.

 

Hogy 1882-ben a MÁV főépítésze, Rochlitz Gyula, vagy Ybl Miklós tervezte-e a neoreneszánsz épületet, az sokáig vitatott volt - a mai, legújabb kutatások szerint Rochlitz Gyula az alkotó. A földszintes váró belmagassága olyan nagy, hogy az épület tömege megegyezett a korábbi, kétemeletes vasútállomás magasságával. A vasút felőli oldalon öntöttvas pilléreken nyugvó perontető húzódott, amely a jobb és bal oldali oldalhomlokzaton haladt előre. A városra néző, portikuszos oldalon négy, ión oszlop tartotta az előtetőt, amely alá, könnyedén felhajthatott a hintó. A királyi váró padlószintje azonos a peronéval, így lépcsőre nem volt szükség. Az első világháború végéig hercegi váróként emlegették, majd kormányzói várónak nevezték. A két világháború között állítólag titokzatos bálokat tartottak itt, a második világégésben a visszavonuló német hadsereg az épületet telehordta iratokkal, majd felgyújtotta. Később bombatalálat is érte, csak csupasz falai maradtak meg.

 

S hogy mi történt a történelmi idők múltával a királyok, hercegek és kormányzó híján funkcióját vesztett épülettel? A hatvanas években felújították, jellegtelen tetővel fedték, az eredeti architektúra jópár elemét megsemmisítették. 2011-ben az eredeti tervek híján korabeli rajzok, leírások és képeslapok alapján a tizenkilencedik század végi állapot helyreállítására törekedtek. Az évtizedek alatt eltűnt perontetőket és azok öntöttvas oszlopait, korhű anyagokkal építették újjá. 

 

2011-ben, amikor az Európai Unió soros elnöki tisztét Magyarország töltötte meg, pezsgő élet zajlott Gödöllőn az eénökségi központnak kinevezett kastélyban. Ha nem is királyok, de kormánytagok, Európa vezető politikusai töltötték meg újra a várost – és a várótermet is. Most talán újra királyi vendégekre várva alussza álmát az épület.

Ugron Zsolna

Szólj hozzá! bejelentkezés