Strict Standards: Declaration of Fbusers_model::get() should be compatible with Model::get($id = '', $query = '') in /var/www/kerekedjfel.hu/www/application/models/fbusers.php on line 0
Madách Imre Emlékmúzeum

Madách Imre Emlékmúzeum

„Messze tőlem, dőre földi gondok,

E küszöbnek kívüle maradtok,

Szent e hely; Kicsiny világom ez...”

(Madách Imre, Otthon)

 

Az Ember Tragédiájának írója életének boldog éveit élte Csesztvén. A nógrádi kisközség kúriája ma Magyarország egyetlen Madách múzeuma, ahol a költő hagyatékából megmaradt kevés személyes tárgy is megnézhető, a többi között Madách bölcsője, eredeti rajzai, kéziratok, könyvek, az általa festett, valamint a család tagjait ábrázoló festmények.

 

A költő versekben, levelekben idilli leírásokkal vall Csesztvéről, ahol házassága első, boldog esztendeit élte  - 1844-ben költöztek eleségével, Fráter Erzsébettel Csesztvére. Madách a boldog házasélet és a borongós kedélyét oldó családi harmónia reményével költözik Csesztvére, a birtokra, amelyet édesanyjától kap gazdálkodásra és otthonul. 

 

Az akácfák és bükkfák árnyékában, az erdőkoszorúzta falusi csenben Madach zaklatott élete megnyugszik. Ebboen az időszakban írt  versei szelídek, nyugodtak, boldogak. Itt, Csesztvén születik meg 1848-ban Aladár fia, akiről Szontagh Pálnak levélben így ír: „Irhatnék Aladárról, hogy épen olyan gyönyörü és nagy reményekkel kecsegtető, roppant észbeli tehetségeket eláruló egyén, mint én lehettem olyan időben.” Nem sokkal később egy kislánnyal, Jolánnal bővül a család.

 

Csesztvéről sokszor megy be a közeli megyeszékhelyre, ahol a megyei gyűléseken és tisztújításokon egyre inkább politikai szerepet is vállalt.  Nyílt, vendégszerető házat vittek, ennek minden örömével és nyűgével. A nyűgök nagy részét átvállalva a kiadásokat Madách édesanyja fizette. Baráti és rokoni összeköttetéseit el nem hanyagolta, és ha kellett otthagyta gazdaságát.

 

A politikai élet akkoriban már egyre inkább felvillanyozta a kedélyeket, s Madách önbizalommal és alkotó tettvággyal támogatta a forradalmat és a szabadságharcot.

A harcokkal azonban a békés családi életnek is vége szakadt egy szűk évtized múlva. Pál öccse, megyei alispán, kormányának futára a harcmezőn megbetegedett és fiatalon meghalt.  Madáchot  a szabadságharc elbukása utáni megtorlásos időkben 1852 augusztusában elhurcolták otthonából. Egyéves vizsgálati fogság, majd börtön várt rá, Kossuth bujdosó titkárának rejtegetéséért és forradalmi szervezkedésért.

 

Kiszabadulása után Alsósztregovára költözött családjával. 1855-ben átépítette az alsósztergovai kastélyt, és a biliárdszoba melletti folyosóból  lefalaztatott egy hálófülkét, a híres "oroszlánbarlangot”. Itt, Alsósztregován írta meg Az ember tragédiáját is, de a sztregovai kastélyból is gyakran visszalátogatott Csesztvére, ahol Károly öccse gazdálkodott akkoriban. 1862 augusztusában Arany Jánost, a Tragédia felfedezőjét is itt fogadta. Utoljára 1864-ben, néhány héttel halála előtt látogat Cseszvére. Talán búcsúzásképpen írt kedvelt helyén, a kert nagy hársfája alatt.

 

A késő klasszicista kúria a XIX. század első felében épülhetett, és egy csesztvei birtoktesttel együtt hozományként lett Madách uradalom. Madách Imre öccse, Károly aki a költő Alsósztregovára költözése után Csesztvén gazdálkodott, átépíttette az udvarházat. A kúriát öthektáros park öleli körül, a néhai költő kedves fái alatt az épületben működő múzeum és emlékház látogatói akár még verselhetnek is.

 

Az emlékkiállítás a Madách család életét és a költő munkásságát is végigkíséri, leginkább dokumentumokkal, képekkel, kéziratokkal. Itt őrzik Madách útlevelét, de olvasgatható öt évig tartó rendőri megfigyeltetésének jelentőlapja is. Az Ember Tragédiája külön teret és termet kapott az emlékházban.

Ugron Zsolna

Szólj hozzá! bejelentkezés