Strict Standards: Declaration of Fbusers_model::get() should be compatible with Model::get($id = '', $query = '') in /var/www/kerekedjfel.hu/www/application/models/fbusers.php on line 0
Festetics-kastély

Festetics-kastély

A kastélyt, amelyet most maga előtt lát, az ország leggazdagabb köznemese építtette a kor legfelkapottabb építészével, a legenda szerint szabadkőművesek titkos központjaként. Ma Magyarország egyetlen látogatható klasszicista kastélya egy hatalmas, gondosan tervezett, tavakkal, lankákkal, patakokkal kialakított angolpark közepén.

 

Festetics Antal,  császári és királyi kamarás, az építtető, a napóleoni háborúk konjunktúráját kihasználva tett szert hatalmas vagyonára. Az állítólag zseniális gazdálkodó Festetics elsők között vette észre, hogy a Mezőföld a legjobb termőföldek egyike. Gabonából akkoriban nem lehetett annyit termeszteni, amennyit a hadseregek fel nem vásároltak volna - akárcsak posztóból, vászonból. Festetics tehát több mint ezer merinói juhot hozatott birtokára, a gyapjút pedig gulácsi textilgyárában dolgoztatta fel. A modern, nagy tejhozamú svájci szarvasmarhák elterjesztésében is élen járt. Birtokai jövedelméből modern kastélyt és a legtöbb magyarországi kastélyparkra rálicitáló tájkertet építtetett. Mindezen felbátorodva családjának grófi címet is szerzett.

 

A francia klasszicizmus akkoriban kezdett a kastélyépítészetben divatba jönni, kiszorítva a bécsi barokkot. Festetics a fiatal Pollack Mihályt bízta meg rezidenciájának megtervezésével, aki a kor egyik legfelkapottabb sztárépítészénél, - saját bátyjánál  - Leopoldo Pollacknal, a milánói Villa Realé tervezőjénél is tanult.

 

Az 1810-15 között épült kastéllyal építtető és építő is meg lehetett elégedve. Pollack gyakorlatilag a dégi kastélyt továbbgondolva tervezte meg később a Nemzeti Múzeumot, Festetics pedig pesti városi palotáját (amely ma a Közép-Európai Egyetem épülete) és a később a fővárosnak adományozott Füvészkertben álló kiskastélyát is Pollack-kal terveztette.

 

 

Hogy a dégi kastély építésekor a megrendelőnek voltak-e különleges megoldásokat igénylő elvárásai, vagy az építész akarta tehetségét csillogtatni, ki tudja már.  A kastély mindenestre meglepő részleteket is rejt. Ovális díszterme, amit "szabadkőműves teremként" emlegetnek nem az épület közepén található, hanem a főszárny jobboldali sarokterme. Ráadásul kívülről az íves falú teremnek nyoma sem látszik, a klaszicizmus letisztult szögletes vonalai elrejtenek mindent. A szabadkőműves legendát többek között egy másik, a díszteremmel átellenes, szintén ovális terem táplálta, az úgynevezett szabadkőműves levéltár, amit később  - talán éppen a ráció nevében, vagy mert egy titkos ajtón ekresztül is megközelíthető volt - grófnéi fürdőszobává alakítottak át. A huszas években a szoba mennyezetét gazdag falfestésekkel díszítették: Hild Józsefnek a Kálvin téri református templom plafonját díszitő rajzait másolták ide. A szoba mellékfülkéi intarziás árnyékszékeket rejtettek.

 

A kastélyt építettő Festetics Antal az illegálisan működő pesti szabadkőműves páholy szószólója volt, aki vagyonával is jelentősen támogatta a mozgalmat. Az anyagi gondokkal küzdő nagymestertől megvásárolta az osztrák, cseh és magyar szabadkőműves levéltár anyagát, amely a 18.század közepéig dokumentálta a rend működését a birodalom területén. A páratlan iratanyagot a dégi kastélyban őrzite, a díszterem szomszédságában, ahol állítólag rendszeresen tartottak szabadkőműves összejöveteleket. A mozgalom illegális voltával indokolták sokáig az ovális terem szokatlan elhelyezkedését, és azt, hogy kívülről észrevehetetlen. Később persze kiderült, hogy nagyon hasonló elrendezésű épület Palladio könyveiben is található, és könnyen utána lehet járni annak is, hogy a szabadkőműves termeknek négy derékszögű sarka kell hogy legyen… A szabadkőműves elkötelezettséget és a kastélyt a renddel összekapcsoló legendát mindenesetre az utódok is tovább vitték. Gróf Festetics Sándor a huszas években az épület homolokzatán és a termekben is, ahol csak lehetett a testvériség jelképeivel díszítette a kastélyt.

 

A botanikakedvelő Festeticsek  - Antal és felesége is műkedvelő kertészek, botanikusok voltak - csaknem háromszáz hektáros parkjából ma már csak harmincöt tartozik a kastélyhoz, benne az 1813-ban felduzzasztott tó egy részével, és azon az ún. hollandi házzal. A stilizált németalföldi gazdasági épület alsó részében svájci tehenek laktak, akkoriban kettős funkcióval. Egyrészt a tájképi kert esztétikai elemeiként szolgáltak az idilli hangulatot fokozva, másrészt istállójuk ammóniaszaga állítólag a kastély akkor úrnőjének gyógyulását szolgálta. A hollandi ház emeletén ugyanis Festetics Andorné Pejacsevich Lenke grófnő szalonját rendezték be, tudnillik a tüdőbeteg grófné a súlyos levegőtől és a friss tejtől gyógyulni volt hivatott. A kúra minden bizonnyal jó működött: a hollandi ház megépítése után Festetics Andorné még 45 évig élt.

A minden apró részletig megkonstruált kerthez valamikor vadaspark is tartozott, és a több patak összefolyásának lankáin kialakított parkban az épület helyét is mértani pontosággal számították ki. A kastély kert felőli oldalának termeiből és oszlopcsarnokából tágas tisztásokon és hosszú nyiladékokon át a mérföldnyi tó szigetén álló hollandi házra, a falu katolikus és református templomára is rálátni. A parkon át valamikor tizenöt kilométeres fasor vezetett a főbejárathoz. A háború után a dégi kastély sorsa is tipikus fordulatot vett: árvaházként működött a kilencvenes évek közepéig. Az épület eredeti berendezését előbb a német majd a szovjet hadsereg vitte vagy pusztította el. 1945-ben nyoma veszett a szabadkőműves levéltárnak is...

Ugron Zsolna

Vissza a tetejére

2
1
tovább >> 
Szólj hozzá! bejelentkezés