Strict Standards: Declaration of Fbusers_model::get() should be compatible with Model::get($id = '', $query = '') in /var/www/kerekedjfel.hu/www/application/models/fbusers.php on line 0
Ménesközpont

Ménesközpont

A bábolnai birtok egyike az évszázadról évszázadra, apáról fiúra és unokára szálló dunántúli főúri birtokoknak.

Bábolnapuszta a XVII. század közepén került a Szapáryakhoz, az akkori családfő Győr vármegye alispánja volt. Fiai és azok fiai további birtokokat szereztek, ahogy nőttek a birtokok, politikai pályájuk is generációról generációra fényesebben alakult. Száz évvel később a birtokszerző déd- vagy  ükonokája már fényes kastélyt építtet Bábolnapusztára. Hogy a barokk kastély mikor épülhetett, pontosan nem is tudni, de egy katonai térkép jóvoltából annyi bizonyosan megállapítható, hogy 1756-ban már főúri lak és hozzá tartozó, illő melléképületek álltak itt. 

Hiába épül azonban a kastély, jószántukból-e vagy inkább illemből, esetleg a korona iránti odaadásuk jeléül, nem tudni, de a Szapáryak kiengedték a kezükből a dúsan termő bábolnai földeket.

Történt ugyanis, hogy II. József tehetséges huszárkapitánya, Csekonics József, szemet vetett a Budát Béccsel összekötő, Mészárosok útjának is nevezett útvonal mellett elterülő, jó legelőjű Bábolnapusztára. Miért pont ezt a birtokot szemelte lki? Csekonics József a magyar lótenyésztéssel kapcsolatos terveivel olyan meggyőzően hatott a császárra és az udvari haditanácsra, hogy az uralkodó rendeletben hagyatkozott a mezőhegyesi ménes megalapításáról, amelynek parancsnokául Csekonicsot nevezte ki. A huszárkapitánynak azonban másik udvari megbízatása is volt: a hadsereg és a csárszárváros húsellátását kellett megoldania, azaz ő hajtatta fel az Erdélyben és az Alföldön összegyűjtött vágómarhákat Bécsbe. Azzal szembesült azonban, hogy a marhák hajtása is akadozik, s a mezőhegyesi birtok lovai is megsokasodtak. Arról számolt hát be az uralkodónak, hogy szükséges és hasznos lenne Mezőhegyes és Bécs között az udvari ménes, valamint a szarvasmarhák és hajtóik részére egy pihenő telepet létrehozni, II. József Csekonics tervét helyeslően fogadta, s a "ménesinstitútum főispektora"  hamarosan arról tájékoztatta az udvart, hogy Bábolnapuszán megtalálta a ménes részére megvásárolandó alkalmas birtokot, s a tulajdonossal, Szapáry górffal tárgyalt is volna az üzletről, de sajnos ottjártakor a házigazda éppen nem tartózkodott otthon.  Ekkor az udvari haditanács közbelép, Csekonics helyett ők tárgyalnak Szapáryval - eredményesen, hiszen nemsokára a gróf önként ajánlotta fel birtokát és épületeit más kamarai birtokokért cserébe. Az üzlet végül 1789 januárjában köttetik meg. Februárban az új kincstári birtokot a Mezőhegyesi ménesbirtok felügylete alá rendelték. A birtokot Csekonics és a császári hadmérnökök tervei alapján átépítették. Az istállók és a kórház terveit Hild József tervezte, segédmunkára a Bábolnán állomásozó katonákat fogták be. Ekkor készülhettek el az eredetileg tégla alaprajzú, emeletes kastély földszinti U alakban csatlakozó szárnyai is. Idővel Csekonics más szomszédos birtokokat is megvásárolt a Szapáryaktól, tovább építve a ménesbirtokot célkitűzése érdekében, miszerint a hazai lóállományt nemesíteni és javítani kell, a hadseregben semmi szükség drága és alkalmatlan külföldi lovak használatára. A ménes főinspektora az ezernyolcszázas évek legelején visszavonult, s ezután hamarosan kiderült, hogy nélküle Bábolnát Mezőhegyesről irányítani, meglehetősen nehéz, mi több, lehetetlen. 1806-ban Bábolnapuszta önálló ménesbirtokká lett tehát, közvetlenül az udvari haditanács irányítása alatt. Három év múlva, a Napóleoni háborúban a francia császár katonái dühükben feldúlták, s felégették a birtokot. Győztes csatájuk után, melyben a magyar nemesi felkelőket megverték, zsákmányolni érkeztek Bábolnapusztára, de onnan a ménest előrelátóan elmenekítették, érthető tehát a hoppon maradt francia sereg haragja. A ménesbirtok épületei szinte kivétel nélkül lángokban álltak, leégett a ménes értékes irattára is. A kastélyt szinte azonnal renoválták, foltozták-toldozták. 1810-ben a ménesistállót, a kancaistállót, a fedett lovardát, és a kaszárnyát is újjáépítették. Öt év múlva pedig már - a ménesalapító Csekonics talán nem helyeselte volna -  arab lovakat kezdtek tenyészteni Bábolnán. Mit volt mit tenni, ha egyszer a császár úgy renelkezett, hogy Bábolnáé legyen a legnemesebb ménes… Arab telivéreket és félvéreket kezdtek tenyészteni, olyan sikeresen, hogy a század közepétől már Szíriából importáltak méneket és kancákat a ménes vérvonalának frissítésére, és a bábolnai arab lovaknak egyre jobb híre lett. Már 1816-ban a ménesbe kerül például Siglavy Gidran, a gidrán fajta alapító őse, s egy későbbi lóvásárló expedíció eredményeképpen Shagya, a bábolnai shagya-arab telivér névadója.

Ugron Zsolna

Szólj hozzá! bejelentkezés