Strict Standards: Declaration of Fbusers_model::get() should be compatible with Model::get($id = '', $query = '') in /var/www/kerekedjfel.hu/www/application/models/fbusers.php on line 0
Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastély

Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastély

A tulajdonosok szerencséjére vagy szerencsétlenségére, voltak évszázadok a történelemben, amikor a műemlékvédelem ismeretlen fogalom volt. Ha a korábbi századokban is szakemberek döntötték volna el kastélyok és paloták sorsát, az iszkaszentgyörgyi kastély ma valószínüleg egészen máshogy nézne ki. A ma meglehetősen hosszú néven ismert épület alaprajza is bonyolult, köszönhetően annak, hogy a gyakran gazdát cserélő rezidenciához szinte minden új lakó hozzáépített valamit, változatos igényeiknek és ízlésüknek megfelelően. Az eklektikus, labirintusszerű épület ma is kíváncsivá teszi, és gyakran szokatlan részletekkel lepi meg az idelátogatókat.

A mai kastéy alapja egy, a 18. század első harmadában Amadé Antal megrendelésére épített ház volt. A báró végrendeletében hagyakozik is otthonáról, ahol a műkedvelő költő főúr a világtól elvonultan élt, kora társadalmával, és saját léhának és rossz jelleműnek tartott fiaival is elégedetlenkedve. Egyikük, László élete első felében a krónikák szerint adott is okot az apai zsörtölődésre kicsapongó életével, később azonban jó útra térve komoly pozíciókat töltött be és kortársai az akkor élő egyik legjobb magyar költőnek tartották. Versei ugyan csak kéziratos formában terjedtek, de sikere az idő próbáját is kiállta: "A szép fényes katonának…" kezdetű toborzója Kodály Háry Jánosának egyik legismertebb részlete lett pár száz év múlva.  Az iszkaszentgyörgyi házat örököse, Tádé nevű unokaöccse kezdte bővíteni, akkor épült például a keleti mellékszárny és a kapu. Egy korabeli katonai felmérés szerint akkoriban Iszkaszentgyörgyön egy jól épült kastély állt, gazdasági épületekkel, előtte kerttel, erős fallal bekerítve.

1800-ban újabb épületrészekkel bűvült a kastély, valószínüleg a birtokot megvásárló Bajzáth György veszprémi püspök építtette a főszárny udvari előcsarnokát és a barokk főlépcsőházat. Tőle ismét egy unokaöccs, Bajzáth György örökölte a birtokot - és úgy tűnik, nem csak azt, az építkezési kedvet is. Ő  a főszárnyat építtette át, mindkét végén – oldalirányban - szimmetrikusan elhelyezett szárnyakkal. A kastélyt ezután néhány évtizedig békén hagyták. Bajzáth Valéria kezével az iszkaszentgyörgyi birtokot is megszerző Pappenheim grófok közül az első itt lakó talán inkább biliárdozni szeretett, az épületet nem bolygatta. Az ő idejéből egy leírást ismerünk a házról, miszerint  a földszinten volt a biliárdszoba, az emeleten néhány vendégszoba, ebédlő, folyosó és levéltár volt.

Pappenheim Sándor fia, Siegfrid viszont feleségének hozományával felfegyverkezve nagy lendülettel vetette bele magát a kastély bővítésbe. Önmagában is kastélyméretű, kőfejekkel, gazdag erkélyrácsokkal díszített emeletes neobarokk szárnyat építtetett hozzá, amelyet déli oldalán a kastély legjellegzetesebb része, egy kör alakú pavilon zár le.  A gróf az antik világ hangulatát igyekezett felidézni, a társalgóként használt pavilonhoz vezető fedett folyósót ugyanis eredetileg nyitott oldalfalakkal építtette, a római Caecilia Matella-síremléket mintájára. Az emeletre vezető lépcsőkkel körbe ölelt pavilon közelében Tiberis folyamisten vigyázta a kerti medencét. Pappenheim a müncheni késői historizmus legjelentősebb építészét, Gabriel Seidlt fogadta fel elképzelései megvalósításához. Az öt  évig tartó, 1909-ben befejeződött építkezés során a kastély előtti teret is átrendezték: a főhomlokzat előtti kertész teraszait geometrikus formákban ültették be, szigorúan nyírt növényekkel. A park kialakítását a tulajdonoosk angliai látogatásának élményei inspirálhatták, így kerülhettek különféle kerti építmények is a parkba a lakók és vendégeik kényelmére és szórakoztatására. 

 

A grófi pár a központi kastély földszintjén rendezte be személyes termeit - három, három szobát használtak. Négy gyermekük az új szárnyban és a régi épületben kapott szobákat.  Az emelet nagy részét az ebédlő és a díszes, gazdag könyvtár foglalta el. Könyvtár az új épületben is volt, a vendégek épülésére, itt rendezték be ugyanis a vendégszobákat. A keleti mellékszárnyban volt a konyha, a mosókonyha, a vasalószobák és egyéb kiszolgáló helységek.

A II. világháború után a kastélynak viszonylag szokványos, szomorú sors jutott: kórház, menekültszállás, munkásszálló vált belőle. A hatvanas évektől a helyi tanács, a rendőrőrs, egy vegyesbolt, a gyógyszertár és a posta, a könyvtár, a mozi és az általános iskola is elfért itt,  szolgálati és bérlakásokkal.  A nyolcvanas években részben felújították, falfestményeit restaurálták. A neobarokk épületrészben a mai napig iskola működik.

Ugron Zsolna

Szólj hozzá! bejelentkezés